Hírek » Milyen az igazán biztonságos ajtó? Hogyan válasszunk? | Erea Ingatlanközvetítő Hálózat – Új és használt ingatlanok kiemelt értékesítője Kecskeméten

Egyre gyakrabban botlunk akciósabbnál akciósabb bejárati ajtókba szórólapokon, vagy bevásárlóközpontokban. Sokakat el is kápráztat az esztétikus külső és az alacsony ár. De amikor bejárati ajtót vásárolunk, az értékeink-, és családtagjaink biztonságáról is döntenünk kell. Milyen tehát az igazán jó biztonsági ajtó?

Egy interneten keringő videó borzolja már jó ideje a kedélyeket, amelynek főszereplője egy Magyarországon is forgalomban lévő bejárati ajtó. A rövid filmben néhány egyszerű szerszámmal egy perc leforgása alatt feltörik a zárat, 3 perc alatt pedig gyakorlatilag alkatrészeire bontják az ajtót. Ezért a bejárati ajtóért 60 – 70 ezer forint körüli összeget kérnek el a forgalmazók. Az ár csábító, de nyugodtan kimondhatjuk, hogy többe kerül, mint amennyit ér. Ehhez kapcsolódóan nézzük is meg az első szempontot.

Lássunk a betörő szemével

Egy betörőnek két ellensége van: az idő és a zaj. E két szempont alapján dönt, hogy megkísérli-e egyáltalán a behatolást, vagy inkább másik ajtót választ. Az idő és a zaj fordítottan arányos egymással, azaz minél rövidebb idő alatt próbál bejutni a lakásba, annál zajosabb lesz, illetve minél halkabban szeretne dolgozni, annál hosszabb ideig tart a „munka”. Valahol tehát meg kell találni az egyensúlyt. A lélektani határ társasházi ajtók esetében 30-60 másodperc, míg kertes házaknál 2-3 perc is lehet. Ha a betörő úgy véli, hogy ennél hosszabb ideig tart a behatolás, valószínűleg továbbáll.

Fontos tehát, hogy az ajtó és a zár már ránézésre is azt sugallja: sok munka lenne vele. Ennek tudatában kijelenthetjük, hogy a bevásárlóközpontok kiállítóstandjain megtalálható bejárati ajtóknak egyik további hátránya, hogy ott zavartalanul megvizsgálhatja bárki az ajtókat, és gyakorlatilag felkészülhet belőlük.

Az ajtó anyaga

Ha már a betörő szemével nézzük az ajtót, nem nehéz rájönni, hogy az ajtólap anyaga az egyik legfontosabb szempont. Itt már eldőlhet, hogy egyáltalán megpróbálkozik-e antihősünk hozzáférni személyes tárgyainkhoz, vagy szomorúan elkullog. A három leggyakoribb anyag: a fém, a fa és a műanyag. Persze ez még csak az ajtó külseje. Nyilvánvaló, hogy egy 2,5-3 mm-es acéllemezt sokkal nehezebb átfúrni, mint egy műanyag lapot. Itt tehát egyértelműen a fém viszi a prímet.

Nem minden azonban a biztonság, egy ajtónak szépnek is kell lennie. Ezért aztán a behatolás sikerességét azáltal is csökkenthetjük, ha ugyan fából-, vagy műanyagból készül az ajtó, de belül acélmerevítést kap. Így, ha sikerül is az ajtólapot megrongálnia a betörőnek, szomorúan kell konstatálnia, hogy ennél tovább csak kőkemény munkával juthatna. Ennek csupán az lehet a hátránya, hogy komoly anyagi kárunk keletkezik, mire rájön a behatoló, hogy rossz lóra tett.

Ha azonban már szóba került az esztétika, akkor érdemes megemlíteni azokat az acélajtókat is, amelyeken fa hatású fólia biztosítja az esztétikus megjelenést, alaposan megtévesztve a szemlélőt. A betörő maximum egyetlen csapást mér egy ilyen ajtóra, és azonnal rádöbben, hogy fémmel van dolga, így az anyagi kárunk sem lesz jelentős.

Több ponton záródó, precíz zár

A legtöbb vásárló abban a tévhitben él, hogy minél több ponton záródik egy ajtó, annál biztonságosabb. Ez igaz is, meg nem is. A minimális követelmény egy biztonsági ajtónál a 3 pontos záródás, ahol a reteszek minimum 30 cm-es távolságra helyezkednek el egymástól. Azonban egy 14 ponton záródó ajtót is fel lehet törni 2 perc alatt, ha a zárak nem megfelelőek. Tehát elsődleges fontosságú, hogy maga a zár jó minőségű legyen, álljon ellen a mechanikai sérüléseknek. A több pontos záródás abban az esetben kielégítő, ha az ajtólap a lehető legtöbb oldalon záródik. (A zárbetétekről később.)

Beépítés minősége

Hiába vásároljuk meg a világ legbiztonságosabb ajtóját, ha a beépítés nem felel meg a követelményeknek, könnyen bejuthat, aki szeretne. Az egyik leggyakoribb hiba, amikor a nyíláshoz képest kisebb méretű ajtót vásárolunk, és túl nagy hézagot pótolunk pur hab segítségével. Ezzel az ajtó biztonságát jelentősen gyengítjük.

Néhány szabály a pontos és szakszerű rögzítésre:

• Az ajtótokot téglafal esetén 30 cm-enként 15 cm mélyen kell rögzíteni a falba, betonfal esetén pedig 10 cm mélyen.
• Az ajtót úgy kell rögzíteni, hogy kívülről az ajtólapot kizárólag roncsolással lehessen megbontani.
• Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet minden oldalon.
• Az ajtólap és a tok esetleges vetemedése nem befolyásolhatja a zárás biztonságát.
• Legalább 3 diópánttal, vagy azzal egyenértékű forgópánttal kell rögzíteni az ajtólapot a tokhoz.

A biztonság mozaikszava: MABISZ

A fenti szempontok nem csak választható opciók egy biztonsági ajtó esetében, hanem a minősítés alapjai is. Amikor igazi biztonsági ajtóról beszélünk, akkor ezeknek a feltételeknek együtt kell érvényesülniük. Ezt vizsgálja a MABISZ, azaz a Magyar Biztosító Szövetség. Hogy teljesen lesarkítsam a dolgot: azt hívhatjuk biztonsági ajtónak, amit a MABISZ minősített, és biztonságosnak ítélt.

A MABISZ minősítésnek is vannak azonban fokozatai. Valójában biztonsági ajtóról akkor beszélünk, ha az adott nyílászáró kiállta a MABISZ által előírt 3 perces intenzív betörési kísérlet próbáját, ám ez a legalacsonyabb kategória. A 3. osztályba soroláshoz már 5 percet kell kiállnia az ajtónak, miközben egy szakember csavarhúzókkal, fa-, vagy műanyag ékkel, csőfogóval és feszítővassal mindent megpróbál, hogy áttörje az ajtó védelmét. 2. kategóriába akkor léphet egy ajtó, ha 10 percig állja a sarat, itt már azonban kalapács, hidegvágó, fejsze, véső, csapszegvágó, fúrógép, és lemezolló is könnyíti a „betörő szakember” dolgát. Természetesen az 1. kategória ennél is keményebb, ugyanis 15 kerek percig kell kívül tartani a behatolót, aki a fenti szerszámokon kívül már bevethet elektromos fűrészeket és sarokcsiszolót is. Ha egy ajtó minősítése megtörtént, arról a MABISZ tanúsítványt állít ki. Ha valóban biztosak akarunk lenni abban, hogy biztonsági ajtót vásárolunk, kérjük el a forgalmazótól ezt a nyilatkozatot.

A MABISZ természetesen ezen betörési teszt kapcsán nem csak az ajtó szerkezetét vizsgálja, hanem az egyik legkisebb-, ugyanakkor legfontosabb elemét is, a zárbetétet. Erről mindeddig hallgattunk a cikkben, nem véletlenül. Olyan sokrétű ugyanis a téma, hogy önálló cikket érdemel. Hamarosan jelentkezünk a második résszel, amelyben a zárbetéteket vesszük majd górcső alá.

Forrás: Ingatlanmagazin

« Vissza